Céljaink
A körülöttünk lévő világ tárgyainak, jelenségeinek leírása, valósághű ábrázolása, a környezet viszonyait visszatükröző modell megalkotása az emberiség régi vágya. Az épített és a természeti környezet térbeli viszonyainak megismerésére, modellezésére, ábrázolására a korszak rendelkezésre álló „csúcstechnológiájára” támaszkodva korai civilizációktól napjainkig számos szakterület törekedett. Az Internet széleskörű elterjedése és a helyhez kötött információkhoz történő hozzáférés technológiájának egyszerűsödése jelentősen megemelte a térbeli adatokkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárásokat. A „közönséges felhasználók” megjelenése - a napjainkig alapvetően stratégiai eszközként kezelt helymeghatározás, térképészet világában - felborította az ezidáig specialista orientált megközelítést, teret nyitva az egyszerű polgár térbeli viszonyok megismerésével kapcsolatos igényeiknek.
Az elmúlt évtizedek hihetetlen fejlődése ellenére a térinformatika messze a technológia által nyújtott lehetőségek alatt teljesít. Továbblépést az épített és természeti környezet megismerésével és alakításával foglalkozó szakterületek szétforgácsolódó tevékenységének egységes Nemzeti Téradat Infrastruktúrába történő összefogása jelenthet. A Nemzeti Téradat Infrastruktúra, mint a tudás alapú társadalom alapvető komponense magában foglalja a térinformatikai technológiák, szabályozási elvek, szabványok, és ismeretek összességét - melyek az épített és természeti környezet objektumainak, jelenségeinek leírásával, regisztrálásával, tárolásával, elosztásával és operatív-, irányítási- és döntéstámogatási célú felhasználásával kapcsolatosak.
A térinformatika társadalmi hasznosságának növelése érdekében a HUNAGI alapvető céljai az alábbiak:
- Az általános térinformatika kultúra terjesztésével segítse az épített és természeti környezettel való felelős gazdálkodást, infrastruktúrafejlesztést, gazdaságfejlesztést, társadalompolitikát, környezet- és örökség védelmet.
- Ismertesse meg a térinformatikai technológia által felkínál lehetőségeket, előnyöket a kormányzat, az önkormányzatok, az üzleti és nonprofit szektor szereplőivel és az egyszerű állampolgárokkal.
- Segítse elő a térinformatikai felhasználói kultúra különböző alkalmazási szintek és szakterületek felé történő átadását, segítse elő a szakterület demisztifikálását.
- Fogadtassa el a Nemzeti Téradat Infrastruktúrát, mint a tudás alapú társadalom alapvető komponensét.
- Segítse elő a globális, regionális és lokális hely alapú szolgáltatásokban rejlő lehetőségek és veszélyek megismerését (közlekedés, egészség, kultúra, sport, szórakozás, környezet, klímaváltozás, társadalom, környezet alakítás, közösségi térhasználat, közbiztonság).
- Segítse elő a készítők érdekeit megvédő és a felhasználói hozzáférést segítő térbeli adatpolitika kialakítását, a közszféra, vállalkozói szféra és magánszféra közötti együttműködést, feladatmegosztást.
- Segítse elő a nyílt, ingyenesen elérhető téradatokon, alkalmazásokon keresztül, a költségérzékeny felhasználók számára a térinformatikai területre történő belépést.
- Segítse elő a nagy tradícióval rendelkező speciális szaktudást birtokló térinformatikai műhelyek és a szélesebb felhasználói világ közötti párbeszédet, kétirányú információáramlást (szakmai tájékoztatók, konferenciák, munka-műhelyek, speciális képzési formák).
- Segítse elő a szakterületet szakma-szerűen művelő csoportok számára (térinformatikai közismereti képzés, szakképzés, felsőfokú alapképzés, mesterképzés) az adott területen (földügy, környezet és örökség védelem, mérnöki tudományok, információ technológia, földtudomány, üzleti, társadalmi alkalmazások) a kor kívánalmainak megfelelő tudásanyag, kompetencia karbantartását a képzés színvonalának megőrzését.
- Segítse elő a térinformatikát művelő területek szakmai identitásának kialakítását, megőrzését.