HUNAGI kiadvány: Új ipari forradalom a térinformatikában - Térinformatika 4.0
Új ipari forradalom a térinformatikában - Térinformatika 4.0[1]
Szemelvények az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet (EUROGI) szakpolitikai munka anyagaiból a Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) szerkesztésében
Az elmúlt két esztendőben az EUROGI munkaműhelyei a térinformatika szemüvegén keresztül áttekintették az infokommunikációs világ technológiai trendjeit. Az alapvető cél azon szakpolitikai trendek felvázolása volt, amelyek alapvetően meghatározhatják az Európai Unió és a tagállamok térinformatikai szakpolitikai fejlődési irányait. Az EUROGI fő feladata a térinformatika (GeoICT) széles körű és hatékony felhasználásának elősegítése Európában. A Magyar Térinformatikai Társaság, mint az EUROGI alapító tagja, aktívan részt vett ebben a munkafolyamatban.
Az EUROGI munkacsoportok a térinformatikai szakpolitikákat alapvetően meghatározó hat fókusz területet azonosítottak:
- A dolgok internete (Internet of Thinks – IoT)
- Nagy tömegű adatelemzés (BigData)
- Kapcsolt adatok (Linked Data)
- Nyílt adatok (Open Data)
- Kis- és középvállalatok támogatása (SME Promotion)
- Fenntartható település- és régiófejlesztés (Sustainable Urban and Regional Developement)
Az EUROGI az egyes területek helyzetét két workshop keretében tekintette át tagságával, bevonva az EU illetékes szervezeteinek döntéshozóit, szakembereit, létrehozva hat munkadokumentumot. A munkadokumentumok megnevezésére a Policy Position Papers (PPP) kifejezés került bevezetésre, melyet magyar nyelven a „Szakpolitikai állásfoglalás”, „Szakpolitikai dokumentum” kifejezések adhatnak vissza. Jelen munkaanyagban a kontextus függvényében mindkét kifejezés alkalmazásra kerül.
A hat szakpolitikai dokumentumban a hangsúly minden esetben a szakpolitikák azonosítására és azok téradat (GI) és térinformatikai (Geo ICT) szempontból történő tömör kifejtésére irányul.
A HUNAGI által elkészített kiadvány egy-egy fejezete összegzi a dolgok internetéről a, BigData-ról, a nyílt adatokról, a fenntartható KKV-k népszerűsítéséről, valamint a fenntartható település és területfejlesztés népszerűsítéséről szóló szakpolitikai dokumentumok üzenetét.
[1] A térinformatika területén az elmúlt két emberöltő alatt négy „ipari forradalomnak” lehettünk tanúi. Az első térinformatikai ipari forradalmat a 1960-as években a számítógépek geodézia, térképészet, földtudományok területére történő monolit jellegű belépése indította el, melynek következménye az első generációs digitális térképek megjelenése volt. A második térinformatikai forradalom az 1980-as években a PC-k megjelenéséhez kötődik elindítva a moduláris rendszerfejlesztést és a hálózati kliens-szerver architektúrák térnyerését. A harmadik térinformatikai forradalom a XX. század végéhez az internetes forradalomhoz kapcsolódik, megjelenik a Web GIS, a Digtális Föld, és a Google Maps és MS BingMaps által életre hívott tömegfelhasználás. A 4. térinformatikai forradalom a 2010-es években az intelligens hálózati eszközök megjelenésével köszöntött be. Ez a felhasználó centrikus megközelítés szinte minden alkalmazói területen forradalmi változásokat indukált: IoT, BigData, Open Data, Sustainable Developement, Network Society, Smart City, Smart Vehicle, Smart Governance…